Baja.
Baja. Törvényhatósági joggal felruházott város Bács-Bodrogmegyében, a Dunának hajózható ága mellett, (1891) 2793 házzal és 19,485 lak., köztük 14,463 magyar, 2001 német és 2888 szerb; vallás szerint 16,348 róm kat. és 2334 izr. Szabályosan épített, csinos város, élénk kereskedéssel (főleg gabonával és sertéssel) és nehány iparteleppel (gyufagyár, szeszgyár): a bajai járás székhelye, van kat. főgimnáziuma, állami tanitóképző intézete címere. intézete, leánynevelő intézete; polgári és kereskedelmi isk. szt. Ferencrendi és a zirci cisztercitarendi szerzetházak, Kapisztrán hittani intézet, kalocsa-bajai esperesség; közjegyzőség, telekkönyvi hatósággal felruházott járásbiróság, adóhivatal, takarékpénztár, kereskedelmi és iparbank, az osztrák magvar bank mellékhelyisége s számos egylet és társulat; nagy állami méntelep; vasúti és gőzhajó állomás posta- és táviróhivatal, postatakarékpénztár. a város érdekeit szolgálja a Bajai közlöny cimű ujság, melynek most folyó XVI. évfolyamát Erdélyi Gyula szerkeszti. Baja termékeny határa 8955 hektár. A városnak régi neve Francovilla s régiségéről az is tanuskodik, hogy 1260-ban már ferencrendi szerzetesek laktak benne. 1472-ben I. Mátyás király a Czobor családnak adományozta a várost, de már 1526-ban elfoglalták a törökök s birták 1687-ig. A török elvonulásával a királyi kamara vette birtokába, mig végre Mária Terézia alatt gróf Grassalkovich Antal elcserélte kulai uradalmáért. Itt született 1795-ben Kliegel Jószef, a hangjegyző zongora, nyomdai betüosztó és számológép feltalálója; 1732-ben a hires Jelky András: 1796. Mészáros Lázár, 1848-49-iki magyar hadügyminiszter; 1831 márc 30-án Tóth Kálmán, a költő; 1825 aug. 10. Türr István.
Baja város címere.
