Bairám
Bairám vagy Beirám, az iszlám két nagy ünnepének neve a törököknél. Az első B.-ot (arabul: 'fd al-fitr, a. m. a böjtszegés ünnepe, törökül kücsük B.. a. m a. kis B. ünnepe) a ramazán bőjthó végével a reá következő savvál hónap elején ünneplik; a nép rendesen három napra nyujtja. Hetven nappal azután Dzulhiddse hónap 10. ünneplik az áldozás B.-jét (Kurbán B. arabul: 'id el-adha. Indiában: Bakr-'Id): ezen ünnepen a vagyonosabb mohammedánok juhokat vágnak le s húsukat rendesen a szegényeknek adják. Ez ünnepeknek, mint az iszlám többi ünnepeinek, nincsen állandó hely, a mi naptárainkban. Minthogy a mohammedánok holdévek szerint számítják az időt, és néptárukat nem alkalmazzák interkaláció által a napévekhez, ez ünnepek is különböző években, különböző évszakokban váltakoznak. Konstantinápolyban ez ünnepek alkalmával a szultán fényes kisérettet vonul valamelyik mecsetbe.
