Baditz
Baditz Ottó, festőművész. Szül. Tót-Kereszturon, Sopronmegyében, 1849 márc. 19. A gimnáziumi tanfolyamot Pápán végezte s innen Pozsonyba ment, hogy jogot hallgasson. De sem az ügyvédi, sem a hivatalnoki pálya nem vonzotta s már-már gazdálkodni szándékozott ősei birtokán, midőn Eötvös Lajos fiatal iró, meglátván szép rajzait, arra biztatta, hogy képezze festővé magát. Mint végzett jogász a bécsi képzőművészeti akadémia növendékei közé iratta magát. Másfél évet töltött a császár-városban, majd Münchenbe ment, hol a hires Dietz növendéke lett. Három évig volt e jeles tanár oldala mellett s aztán önálló műtermet nyitott a bajor fővárosban, hol a magyar nép életéből vett képeivel csakhamar fölkeltette a műbarátok érdeklődését. Első nagyobb műve az Elitélve c. olajfestmény volt, melynek rézkarcát később a képzőművészeti társulat küldötte szét pártoló tagjainak. A kép börtönbe vitt fiatal lánykát ábrázol s főleg a jellemzés erejével keltett figyelmet. A Falu rossza (éjjeli dorbézolás miatt bekisért paraszt legény) már több alakból álló kompozició s a magyar népélet kitünő ismerője gyanánt mutatta be B.-ot. Mindezeknél nagyobb sikert aratott azonban az Angyalcsináló-val, melyen elegans öltözékü nőt látunk, amint dajkálásba adott kis gyermekét a szegényes paraszt szobában meglátogatja. E képén az anya alakja fényes bizonyságot tesz Baditz erős jellemző képességéről. A festményt az 1885-iki országos kiállításon Budapest főváros vásárolta meg. Kiválóbb művei még a Pellengér, a Kisértés, Mária a Krisztus-gyerekkel és a Bambino, melyet gróf Andrássy Gyula váltott magához. Legujabb keletü festményei közül a Biró előtt c. a nemzeti muzeum képtárába került. Igen szépek Baditz ama magyar genre-képei is, amelyeken paraszt gyermekeket szerepeltet, legtöbbnyire eleven csoportozatokban és élénk akcióban. Mint illusztrátor Kiss József A varrógép c. verses elbeszéléséhez készített rajzaival keltett figyelmet. Baditz 1890. Münchenből Budapestre tette át lakását.
