Bábrabló
Bábrabló (Calosoma L.). A futóbogarak (Cara bidae) családjába tartozó bogár-nem, melynek hazánkban két nevezetesebb faja van. 1. A nagyobb B (Calosoma sycophanta L.) 2,4-3 cm. hosszú, széles tokkal és még ennél is szélesebb fedő szárnyakkal. Teste felül feketéskék, szárnyfedői gyönyörü aranyzöldek és a legpompásabb biborszínben játszanak, testének alsó része fekete. 2. A kisebb B. (Calosoma inquisitor L.) alakra nézve hasonló az előbbihez, de kisebb testü (1,5-2 cm. hosszú) és fedőszárnya csak igen gyöngén fémfényü, mely némileg a bronzszínre emlékeztet. Mind a két bogár onnan vette nevét, hogy úgy kifejlett alakja, mint álcája igen nagy ellensége a rovaroknak és nemcsak azok bábjait, hanem álcáit (hernyókban) is pusztítja. A Calosoma sycophanta az idősebb tűlevelü és a lomberdőkben él, mig a Calosoma inquisitor csak a fiatalabb lomberdőben, ami azonban nem zárja ki, hogy egy helyen mindkettő is elő ne forduljon. A B. gyorsan bejárja a fákat és ahol csak útjába akad egy-egy báb vagy hernyó, hatalmas rágószervével azonnal beléje harap, mikor aztán a megtámadott rovar hánykolódva néha a megtámadóját is magával rántja a fáról. A B. azonban újra felsiet a fára és igen kevés hernyót eszik meg, de annál többet öl meg. Hasonló pusztítást visz véghez álcája is, mely szintén jó szaporán mozog. Az álcája 3,3 cm. hoszszú, és meglehetősen széles is, piszkossárga szinű és minden testíze felső részén egy-egy sötétvörös barna foltot visel. E két bogár rendesen ott mutatkozik nagyobb számmal, ahol nagyobb a rovarfalás. Kiválóan üldözik a gyapjas pille (Ocneria dispar L.), a búcsús pille (Cnethocampa processionea L.), az apáca-pille (Psilura monacha L.) hernyóit, kivált ha ez utóbbi faj nem a magasabb fekvésü erdőket támadja meg; továbbá igen nagy kárt okoznak némely levéldarázs (Lophyrus rufus L. és L. pini L.) álcái közt.
