Auwers
Auwers Arthur, német csillagász, szül. Göttingában 1838 szept. 12., előbb a königsbergi, később a góthal csillagászati intézetben észlelt. 1866. mint az akadémia tagját, akadémiai csillagásznak hivták Berlinbe, hol 1878 óta az akadémia fizikamatematikai osztályának állandó titkára. A. munkálatai az észlelő és számító csillagászat minden részére kiterjednek: 1857 William Herschel ködfolt észleléseinek feldolgozását befejezte, Königsbergben a Besseltől megkezdett stellarcsillagászati vizsgálatokat folytatta, az 1750-től 1762-ig terjedő greenwichi állócsillag-észleléseket ujonnan feldolgozta, melyek segitségével Bessel a Fundanlenta astronomife c. munkáját összeállíthatta, azonkivül kettős csillagok pályáját számította, nevezetesen a Sirius és Prokyon állócsillagok pályáját és parallaxisát határozta meg. A jelen században előfordult két Vénus-átvonulás észlelésére rendelt expediciókban mindkét izben részt vett, sőt ő volt megbízva mindkét esetben a német tudományos expedició vezetésével. 1874. Iaigsorban, 1882. Punta Arenasben észlelte a ritka égi tüneményt. Ő volt egyszersmind a németországi Vénusexped iciókat rendező bizottság elnöke. Kiváló részt vett a potsdami asztrofizikai intezet felállításában. Műve: Untersuchungen über veränderliche Eigenbewegnunge der Fixterne (Lipcse, 1868).
