Auvergne
Auvergne (Monts d'-) (ejtsd: overny), hegység Franciaország középső részében. Alapja a Plateau Central gránitja, amelyből kiemelkednek bazaltból, trachitból vagy a ma kialudt vulkánok kitöréseinek anyagából álló csúcsai; vízválasztóul szolgál a Loire és Gironde közt. A Saint-Flourtól K-re fekvő Monchamp hágónál kezdődik és Ny-nak vonul a Plomb du Cantelig (1856 m.); itt van a vulkánikus hegység igazi csomója, ahonnan az egyes láncok és völgyek, mint a kerék küllői, mindenfelé szétágaznak. Egyik ág É. felé vonulván tavakkal tele szórt fensík utján a Puy de Sancyhoz (1887 m.), az A.-i hegyek legmagasabbikához csatlakozik, amely a Dore hegycsomóból nyúlik égnek. A Doreból a hegység K-ről ÉNy felé vonul és a Millevache-fensíkban végződik. A másik, a Monts Domes K-ről É felé húzódik 40 km.-re; ezen ismerhetők föl legtisztábban a vulkánikus kúpok; 80-at számláltak össze rajta, köztük a legmagasabb: a Puy de Dôme (1465 m.). - 2. Franciaország egykori tartománya, annak középső részeiben. Területe 17,000 km2 volt. Alsó- és Felső-A.-re oszlott: az előbbiből alakult Puy-de-Dôme. az utóbbiból Cantal és Haute-Loire département. A Limagne nevü termékeny síkságot leszámítva. hegyek takarták: a Torez és az A. Allier és Dordogne, meg ezek mellékfolyói öntözik. Az auvergneiek erős, józan, türelmes, takarékos, becsületes, de erőszakos és nyers emberek, akik különösen haragjukban kiszámíthatatlanok; földjüket szeretik s bár sokszor másutt kell kenyeröket keresniök, mindig azzal távoznak, hogy szülőföldjükre vissza fognak térni. A. nevét az avernektől kapta, akiknek fővárosát Gergoviának hivták s akik csaknem egész Galliát uralmuk alá hajtották. A rómaiak először 121-ben Kr. e. vivtak meg velük; Julius Caesar hosszasabb ellenállást követve, Vercingetorix vezérök legyőzése után 52-ben Kr. e. hajtotta hatalma alá; új fővárosuk Augusto-nemetum (Clermont) lett. 415-ben a nyugati gótok, 507-ben a frankok foglalták el. 603-ban önálló grófok uralma alatt állott; Kis-Pipin 768-ban ujra frank birtokká tette. VII. Lajos korában Guienne hercegeinek hódolt. A XII. században több részre oszlott; ezek: 1. az a.-i grófság, amelyet XIII. Lajos a francia koronához csatolt, de azután Bouillon grófjai birták 1781-ig; 2. Dauphiné d'A., melyet I. Ferenc vett el Bourbon connetabletól és XIII. Lajos adott Orleans hercegének; 3. Duchépairie d'A. 1360-ban alakult, I. Ferenc birtokaihoz csatolta, 1610. angoulémei Károly, IX. Károly törvénytelen fia kapta meg; 4. Comté de Clermont, 1552-ig a clermonti püspökök tulajdona. (V. ö.: Bielawski, Histoire du comté d'A.-Dufrénoy et Elie Beaumont, Mémoires sur les groupes du Cantal etc. Annales des mines. 1833.)
