Austin
Austin (ejtsd: ásztin) 1. János, nevezetes angol jogtudós, szül. 1790., megh. 1859. Legnevezetesebb műve a neje által kiadott: The province of Jurisprudence determined és Lectures on Jurisprudence stb. (1829).
2. A. Alfred, angol iró, szül. Devonshireben 1835 máj. 30., 1853-ban Londonban promoveálva, 1856-ban ügyvédi irodát nyitott s 1861-től egészen az irodalmi munkásságnak szentelte magát; 1865. mint konzervativ képviselőjelölt lépett fel. Mint a Standard levelezője a vatikáni zsinat alatt Rómában, a német-francia háboru idejében pedig a porosz király fő hadiszállásán tartózkodott. A. sokoldalu tehetség s különösen mint gunyoros iró tüntette ki magát. Művei: The Season, a Satire (1861, 3. kiadás 1867); The Poetry of the Period (1870); The Golden Age (1871); Interludes (1872); Rome or death, a poem (1773); Madonna's child (1873); Leszko the bastard, or a tale of Polísh grief (1877); Vindication of Lord Byron (1873); Savonarola c. dráma (1881); Soliloquies in song (1882). Különösen határozoti oroszgyülöletéről nevezetes.
3. A. Sára, angol irónő, szül. Norwichban, a Taylor-családból 1794., megh. Londonban 1867. Kitünő nevelésben részesült s különösen német irodalommal foglalkozott. 1820 neje lett A. János, londoni ügyvédnek. Irodalmi működését névtelenül kezdte Pückler fordításával 1832-ben; utóbb neve alatt jelent meg: Characteristics of Goethe (1833, 3. köt.). Majd Ranke két művét fordította le és Sketches of Germany from 1760 to 1824 c. értékes munkát adott ki. Többször és hosszasabban tartózkodott Drezdában és Weimarban s igy ismerkedett meg behatóbban a német viszonyokkal. Leánya, A. Lucy, Duff Gordonné, szintén német történeti munkákat fordított angolra.
4. A. Stephen F., 1823. engedélyt kapott arra, hogy Texasban, mely akkor Cohuila mexikói államhoz tartozott, 300 amerikai családot telepíthessen. 10 év alatt e telep állammá nőtte ki magát. A mexikói kormány gyanus szemmel tekintvén a függetlenségre törekvő gyarmatot, Austint elfogatta. 1835. szabadságát visszanyerve, Texasban termett s az akkori forradalmi párthoz csatlakozott. A fölkelők vezérletét Houstonra bizván, maga mint Texas ügynöke az Egyesült-Államokba indult, hol a fiatal állam elismerését vivta ki. Nagyrabecsülve polgártársaitól, meghalt 1836 dec. 27. Az 1839. alapított főváros az állam alapítójának nevét viseli.
