Austerlitz,
Austerlitz, város Morvaországban, a Littava mellett, Brünntől 20 km.-re K-nek, (1890) 3475 lak., szép templommal, Kaunitz-Rietberg herceg kastélyával. A város történeti nevezetességre az 1805 dec. 2-án vívott csata és az ugyanazon év dec. 6-án megkötött fegyverszünet által .tett szert. Az ütközet Napoleon francia, I. Sándor orosz és I. Ferenc osztrák császár jelenlétében folyt le, s e véres döntő csata következtében Ausztria elvesztette Velencét, Tirolt és Voralberget 31/8 millió lakossal, s ezek helyett csakis. a csekély kiterjedésü, gyéren lakott Salzburgot csatolhatta országaihoz. 1805-ben Mack osztrák fővezér seregének Ulm mellett történt kapitulációja után, a Bajorország felé utban volt oroszok visszafordultak s Morvaország felé hátráltak, ahova az osztrák hadi erőknek Olaszországon kivül levő részeit is összevonták. Bécs elfoglalása után Napoleon seregével Morvaországba sietett, hogy az ott összegyüjtött sereget megtámadja, mielőtt még az Olaszországból Észak felé siető Károly és János főhercegek az alájuk rendelt 86,000 emberrel az osztrák-orosz hadsereg működését támogathatnák s a mindinkább fenyegetően fellépő Poroszország nyilt ellenséggé válnék. November végén Napoleon serege a Brünn és Austerlitz között levő magaslatokat szállta meg, míg a szövetséges osztrákok és oroszok ugyanakkor Prerau környékén állottak és Holleschau-nál harctért is készítettek elő. Az orosz vezérkarnak ekkor értésére jutott; hogy Napoleon legfölebb 60,000 emberrel harcolhatna, míg a szövetségesek ereje jóval meghaladta a 80,000 embert. Ezért I. Sándor cár elhatározta, hogy nem várja be az osztrák főhercegek előnyomulását, hanem rögtön megtámadja Napoleont. I. Ferenc császár és király kénytelen volt szövetségese kivánságának engedni s így a szövetségesek dec. 1. megkezdték az előnyomulásukat Brünn felé és 2-án 85,700 emberrel megtámadták az eközben 71,000 emberre felszaporodott francia sereget. A csataterv szerint a szövetségesek a franciák jobb szárnyát akarták megkerülni, hogy Napoleont elszigeteljék hadászati alapjától, Bécstől és a Dunától. A szövetségesek 2-án reggel az Austerlitztől s a Littavától nyugatra fekvő magaslatokon helyezkedtek el. Napoleon észrevette ellensége megkerülési szándékát, és ez okon főtámadását a környék felett uralkodó s a megkerülés végrehajthatása miatt csak gyengén megszállott pratzeni magaslat ellen irányozta, amelyen a szövetségesek harcának középhada állott. Míg a franciák jobb szárnya Davoust tábornagy alatt majdnem háromszorta erősebb ellenség ellen védte magát példás szivóssággal s a győzelemben való rendíthetetlen bizodalommal, addig Soult tábornagy a francia főerővel leverte a Kutusov orosz fővezér által személyesen vezényelt szövetséges középhadat s ennek csapatait a pratzeni magaslatoktól a francia jobb szárny ellen harcoló szövetséges seregrészek hátulsó harcai és tartalékai közé űzte, ami ezeket is visszavonulásra birta. Délkor a szövetségesek már mindenütt megkezdték volt a hátrálást, amely a franciák erélyes üldözése közben rendetlen futássá vált. A szövetségesek 27,000 embert és 180 ágyut vesztettek; a franciák állítólag csak 7000 embert. Az austerlitzí csata következménye az volt. hogy I. Ferenc császár és király dec. 6-án fegyverszünetet (austerlitzi) és 26-án békét (pozsonyi) kötött Napoleonnal.
