Aubry,
Aubry, 1. Charles Marie Barbe Antoine. francia;jogtudós, szül. Elzászban, Zabernben 1803 jun. 30., megh. Párisban 1883 márc. 13. 1870-ig tanár volt Strassburgban. Munkája, melyet Rau-val együtt irt: Cours de droit civil. francais (öt köt., Páris 1869-76), főforrása a francia polgári jognak. Lefordította Goethe Faustját is franciára.
2. A. Claude Charles báró, francia tábornok, szül. Bourg-en-Bresse -ben 1773 okt. 24. Megh. 1813 nov. 10. A chalonsi tüzérségi iskolában tanult. Kitüntetéssel harcolt az északi és a Mosel-hadseregben 1792-től 1797 ápr. 1-ig. amidőn a szolgálattól megvált. 1799 jan. 13. ujból beállott katonának s a tengeri tüzérséghez küldetett Szt. Domingora. Résztvett az 1809-ki osztrák és az 1812-ki orosz hadjáratban. Érdemei elismeréséül Napoleon bárói rangra emelte. Lipcse mellett halálos sebet kapott (okt. 18.). Nevét feljegyezték a Versaillesi muzeum bronztábláira.
3. A. de Montdilier (ejtsd: obri d' mondidjé), francia lovag, akit V. Károly király idejében 1371. De Macaire Róbert orozva megölt. Urát kutyája boszúlta meg: valahányszor a gyilkos közelébe került, legnagyobb dühhel rontott neki. Ez ügyben, a kor szokása s a király parancsa szerint, istenítélet döntött. Macaira bunkóval fölfegyverkezve kénytelen volt kiállni a meggyilkoltnak kutyájával szemben. A dühös állat halálos sebeket ejtett a gyilkoson. ki haldokolva megvallá bünét. (Nouv. biogr. générale III. 588. I.) E história szinmű tárgyáúl is szolgált, mely Aubry kutyája vagy a Bondy melletti erdő cím alatt került szinte. Midőn e férimunkát Weimárban is előadták, Goethe a szinházi igazgatóságról azonnal lemondott 1817.
