Árva,
Árva, folyó Magyarország északi részében, a Vág jobboldali mellékvize. Ered a Fekete- és Fehér-Árva egyesüléséből, amaz Árvamegye legészakibb határán, a Babiagura és Polica hegység aljában fakadó patakokból s főforrásának azon patakot tekintik, mely Pekelnik mellett a galiciai határon elterülő Bori mocsárból folyik ki s DNyi folyással, az árvai felföldet hasítva Jablonka mellett Usztya felé tart. A Fehér-Árva a megye nyugati szélén, Erdődka felett emelkedő Osszus hegység csermelyeiből ered s egészben véve K.-nek tartva, Lokca és Námesztó érintésével Usztyát éri el, ahol a Fekete,-Árvával egyesül. Az egyesült Árva délnyugati irányt véve fel, az Árvai-Magura és az Árva-Liptói mészhegység nyúlványai közt keskenyebb-tágabb, természeti szépségekben bővelkedő völgyben, rohamos futással siet alá s a. Sip és Kis-Fátra közti gyönyörü szoroson túl Kra lován mellett (ahol a kassa-oderbergi vasut áthidalja) a Vágba szakad; mentében Turdosin, Arvaváralja és Alsó-Kubin községek említendők. Kralovántól Usztyáig kitünő műút követi a folyó völgyét. Az Árva hossza 90 km., szélessége 25-35 méter, esése igen nagy, folyása felette rohamos, miért is a tutajozás rajta veszélylyel jár. Jelentékenyebb mellékvölgye a baloldalon az Oravica vagy Kis-Árva, s a vadrohamos Sztudenka (l. azt), a jobboldalon a Hrusztinka és a Réka (l. azt). A folyó neve oklevelekben már 1287. évben előfordul. L. Rowland Beschreibung d. Herrschaft Arva. Árvaváralja 1879. 23-28. l.
