Alton,
Alton, Rikárd d gróf, tábornok, szül. Irországban 1732, megh. 1790. Osztrák katonai szolgálatba lépett. A hétéves háboruban és az 1778-i cseh hadjáratban nagyon kitünt és gyorsan emelkedett a katonai pályán. Midőn 1787-ben II. József erőszakos reformjai ellentállást idéztek elő Belgiumban, a császár őt bizta meg a rend helyreállításával, szükség esetén erőszakos eszközökkel is. A felkelés egyre terjedt. A. kénytelen volt Brüsszelből kivonulni, s az egész országot a lázadóknak átengedni (1789 dec.), Kétségbeesésében öngyilkosságot követett el, Trierben, 1790 febr. 16-án.
2. A. József Edvard d', anatómus, régész és rézmetsző, szül. Aquilejában 1772 aug. 11., megh. 1840 május 11. Közeli ismeretségben volt Goethével. «A ló természetrajza» című díszkiadásu munkájához A. maga készítette a rézmetszeteket (Bonn 1810-16 folio). Panderrel együtt kiadta az «Öszszehasonlító oszteologiát» (Bonn, 1821-31). 1818-tól kezdve haláláig a bonni egyetemen a régészet és műtörténelem tanára volt.
3. A. János Sámuel Edvard, d', anatómus, szül. St: Goarban 1803 jul. 17., megh. Halleban 1854 jul. 25. Tanult Bonnban s Párisba menve folytatta az apja (A. József Vilm. Edvard d') által megkezdett összehasonlító oszteologia kiadását. 1827-ben a berlini egyetemen az anatómia tanára, 1834-ben pedig a hallei egyetemen az anatómia és fiziologia tanára lett. Munkái: Az emberi anatómia kézi könyve (Lipcse, 1848-50); «De monstris, quibus extremitates superfiuae suspersae sunt» (Halle, 1853); és «De monstrorum duplicium origine» (u. o. 1849).
