Alföldi nyelvjárások.
Alföldi nyelvjárások. Első sorban azokat szokták igy nevezni, melyekben a zárt ë hang helyett ö-t ejtenek, p. embër helyett embör; mëntek helyett möntek; mëntëk helyett möntök stb. Ilyen a kiskunsági s a szegedvidéki nyelvjárás, de hozzájuk hasonlít legtöbb sajátságra nézve a duna-drávaközi vidék beszéde (a sárközi, alsódrávai, szlavóniai és felső-drávai nyelvjárás). Azonban van még egy más ö-ző nyelvjárás, mely egyéb sajátságaira nézve nagyon elüt az . említettektől, t. i. a nyugati székelységé. Viszont vannak az Alföldön más nyelvjárások is, amelyek nem ö-zők. Ilyenek az. úgynevezett duna-tiszai nyelvjárások (a bácsmegyei, pestmegyei és tiszántúli), és a felső-pestmegyei és jászsági palócos dialektusok, melyek mind. ë-zők, tehát azt mondják: embër, mëntëk; továbbá a felső-tiszai (debrecen-nagyváradi) e-ző kiejtés: ember, mentek. L.. Nyelvjárások. V. ö. Balassa József: A magyar nyelvjárások. 1891.: Nagy Sándor: Dugonics s az altiszai nyelvjárás. M. Nyelvőr III. k.
