Aleander
Aleander Jeromos, pápai követ és bibornok. Bár apja a Leandri grófoktól származott, szegény orvos volt. Lombardiában szül. Mottóban Treviso mellett, megh. Rómában 1542-ben. Kivált a hittudományban, a keleti klasszikus nyelvekben, a zenében és a mennyiségtanban. Velencében tartott nyelvészeti előadásokat s barátságot kötött a hires Erasmussal. Ráfogták, hogy VI. Sándor pápa szolgálatában állott s a hírhedt Borgia Caesar tanítója volt, de ez nem igaz. 1508-ban XII. Lajos király a nyelvészeti tanszékre Párisba hívta, hol nagy hirre vergődött. Ugyanott pappá szentelték. de a pestis miatt elhagyta a várost s miután egyideig Orleansban tanárkodott, 1514-1515 körül Lüttichbe került, hol a herceg-püspök kancellárja és kanonok lett. Mikor pedig nemsokára püspöke számára, ki bibornok lett, a bibornoki kalap átvételére Rómába utazott, X. Leo a vatikán könyvtárosává nevezte ki, 1520-ban pedig pápai követ gyanánt Németországba küldte. V. Károlyt és Frigyes szász választót a lutheránusok ellen való erélyes föllépésre igyekezett bírni s azért eddigi barátjával, Erasmusszal meghasonlott. Mondják; hogy ő fogalmazta a Luther ellen kiadott birodalmi átkot. 1524-ben brindisi-i érsekké lett, majd I. Ferenc francia királyhoz küldték, mint pápai követet, kivel együtt a páviai csatában V. Károly által elfogták, de váltságdíj mellett szabadon bocsátották. 1531-ben másodszor is Németországba került, mint pápai követ, de az 1532-iki «nürnbergi vallási béke» megkötését nem tudta megakadályozni. 1538-ban III. Pál pápa bibornokká nevezte ki. 1539-ben harmadszor is Németországban volt. Irt egy félbemaradt nagy munkát «De concilio habendo», görög-latin szótárt, nyelvészeti értekezéseket és vallásos költeményeket. De mint iró sokkal jelentékenyebb az ifjabb Alexander Jeromos, a jeles régész és jogász, ki egyik fivérének unokája volt s 1574-1629-ig élt.
