ZSOLTÁR
ZSOLTÁR, fn. tt zsoltár-t, tb. ~ok, harm. szr. ~a v. ~ja. Igy neveztetnek szent Dávid proféta énekei, szám szerint százötvenen; hellen-latinul psalmo am. énekelek, ettől lett psalma v. psalmus, azaz, ének szent ének, és psalter-ium, énekekből álló gyüjtemény, s az utóbbiból módosult magyarosan zsoltár a magyar ajkuak nehéz kiejtésü psaltér helyett. Zsoltárokat énekelni.
„Szivvidámitásra Isten a bort adta,
Amint a zsoltárban szent Dávid mondotta.“
Amint a zsoltárban szent Dávid mondotta.“
| Lakadalmi vőfélvers. |
