ZÁRJEL
ZÁRJEL, (zár-jel) ösz. fn. Helyesirási jel (... ), mely közé rendesen oly szót vagy mondatot, vagy kérdő vagy felkiáltó jelet irunk, mely a folyó szöveggel viszonyban van ugyan, de el is maradhat a nélkül, hogy az értelem csonkulást szenvedne. Zárjelbe, zárjel közé tenni, irni, foglalni. Előzárjel, utózárjel.
