VONÚL
VONÚL, VONUL, (von-úl) önh. m. vonúl-t. Bizonyos helyre tér, vagy valamely irányban elindúl. Magányba, falura vonulni. Igekötőkkel: bevonúlni valahová; kivonúlni a városból; elvonúlni, viszszavonúlni a társaságtól; rejtekben megvonúlni, meghúzni magát. A hadsereg hátrafelé vonúlt. Néha használják ,vonódik’ jelentésében is. A felhők dél felé vonúlnuk.
