VONOGÓ
VONOGÓ, (von-og-ó) fn. tt. vonogó-t. Kajmós hegyű, nyélbe űtött, kis csáklaféle, majorsági eszköz, melylyel a kazalokból szénát, szalmát huzigálnak. Tájejtéssel pl. Pápa vidékén, Balaton mellékén: vonyogó, vonyagó, Kállay gyűjteménye szerént: vonyigó. (Tájszótár). Kenessey A. Hajózási Műszótárában horgas és hegyes vaseszköz valamely gyujtó hajó vitorlafáinak végén, mely a közel levő hajó köteleibe akad, s az által az utóbbi meggyúlad. (Enterhaaken).
