VÁLASZT, (1)
VÁLASZT, (1), (vál-asz-t) áth. m. választ-ott, par. válasz-sz, htn. választ-ni, v. ~ani. 1) Eszközli, hogy a mi akár anyagilag, akár erkölcsileg bizonyos egészet, egységet, vegyüléket képezett, vagy egymással közvetlenül érintkezett, ugyanaz két vagy több különrészre, darabra, tagra stb. váladjon, szakadjon, oszoljék, egymástól távolodjék stb. Ez értelemben el és szét igekötőkkel szokott járni. A hajat fésűvel elválasztani. A közös birtokot tagonkint árokkal, a szomszéd kertöket fallal, sövénynyel elválasztani. A házasfeleket, a veszekedő laktársakat egymástól, a juhokat a gödölyéktől szétválasztani. A régieknél ,elválaszt’ helyett gyakran ,megválaszt’ áll: „Csak csupa halál választhat meg engemet és tégedet.“ Bécsi cod. Ruth, I.). „Kiket Isten egybeszerketett, ember meg ne válaszja.“ (Müncheni cod. Máté. XIX.). 2) Ugyanazon nemüek hözől egyet vagy többet kiszemel, kiszakaszt, bizonyos czélra kivesz. Kettő közől választaná. A ménesből paripának való csikót, a gulyából járomba való tinókat választani. Ez értelemben ki, meg igekötők járulnak hozzá. Kiválasztani a gyümölcs javát, szépét. A legények közől a legderekabbakat kiválasztani. Midőn meg igekötőt vesz fel, tárgyra vonatkozva am. kiszemel, megkülönböztet. Ő megszokta választani barátait. Ha venni akarsz valamit, megválaszd. Meg tudja ő választani a feketét a fejértől. 3) Szavazás által bizonyos hivatalra, állomásra többek közől kitűz, kijelől, kitüntet, s olyanná tesz valakit. Országos képviselőket, követeket, egyesületi tagokat választani. Birónak, hadnagynak választották. Szabadon, titkos, nyilt szavazattal, választani. A Müncheni codexben eléjön ,változtat’ helyett is „Hirtelenkedetbe választatott (in furorem versus est. Mark. III. Eléjön ,változtat’ is pl. a IX. fejezetben.). V. ö. VÁL, VÁLIK.
