VÁLADOZ
VÁLADOZ, (vál-ad-oz) gyakoritó önh. m. váladoz-tam, ~tál, ~ot. Többször v. egymás után el-, leválad, v. -válik. A székelyeknél divatos. „Rotyog a haricska, puiszka, Plútóné addig keveri, göbődi, kavargassa (kavargatja) a szapora firiss kezivel míg jó rittyegősön fel kezd a keverő után váladozni az üst ódaláról.“ (Kriza J. I. mese).
