VAKON
VAKON, (vak-on) ih. Vak állapotban, világtalanul, nem látva. Vakon született gyermek. Vakon ellett macskafiak. Jobb lett volna neki vakon születnie, az az, nagyon szerencsétlen, vagy azzá lesz, jaj lesz neki. Átv. megfontolatlanul, hebehurgyán, akadozva. Vakon kapni valamibe. Vakon neki megy mindennek. Vakon tölteni, lőni (Mind laden, blind schieszen) golyó v. göbecs nélkül, csak lőporra vert fojtással. A vadászoknál: vakon van ütve a vad, ha nyakán vagy hátgerinczén kapott lövésre összerogy, de aztán összeszedi magát és csülökre kap.
