VAKMERŐSÉG
VAKMERŐSÉG, (vak-merőség) ösz. fn. 1) A vakmerő embernek, mint olyannak, tulajdonsága. Hallatlan bámulatos vakmerőséggel harczolni. 2) Vakmerő által végrehajtott tény. Ez nagy vakmerőség volt tőled. Szélesb ért. makacsság, daczosság, szemtelen ellenszegülés, vagy követelés. V. ö. VAKMERŐ.
