VAKARODIK
VAKARODIK, (vak-ar-od-ik) k. m. vakarod-tam, ~tál, ~ott. Tréfás népnyelven am. takarodik, elhordja magát, kotródik, elsompolyodik, eloldall; mintegy elvakarja magát. „El kell vakarodni a háztól.“ Mikes Kelemen. (IV-ik levél). Szabó Dávidnál ez értelemben az egyszerű ,vakar’ is eléjön, l. VAKAR alatt.
