VAJHA
VAJHA, (vaj-ha v. vajh-ha) ösz. indulatszó. Különösen vonatkozik valami után sovárgó vágyra. Vajha még láthatnám őt. Megfelelnek neki ó ha v. óh ha, bárha.
„Békeséggel vajha azt eltürnétek“
| Intő ének a XVI. századból (Thaly K. gyűjt.). |
„Vajha midőn közelít ez az óra, te kedves!
Mellettem lennél.“
Mellettem lennél.“
| Enyingi Török Bálint. (Horváth Endrétől). |
A Bécsi codexben eléjön avajha (ah vajha?). „Avajha nem volnék férfiu, szelletet valló.“ (Utinam non essem vir habens spiritum. Micheas. II.).
