VADONNATÚJ
VADONNATÚJ, (vadonnat-új) ösz. mn. Újdon új, egészen új. Molnár Albertnél: vadonan új. A vadonnat v. vadonnan szó azon szavaink egyike, melyeket a népies kiejtés tulságosan meg szokott toldani. Igy fejlődtek ki a régen, hajdan, újdon szókból régennen v. régente, hajdanan v. hajdanta, újdonan v. újdonnan, újdonat v. újdonnat, honnan újdonnat új. Mondják így is: vadon új. Valamit vadonnatújnak v. vadonújnak átv. értelemben mondunk, t. i. mennyiben az újdonúj dolog szemeink előtt még szokatlan, nem otthonos, mintha valamely vadonból jött v. származott volna.
