ÜVEGĚS, (1)
ÜVEGĚS, (1), (üveg-ěs) mn. tt. üvegěs-t. v. et, tb. ~ek. A miben üveget tartanak, szállítanak, vagy aki üvegeket hord. Üveges szekrény. Üveges szekérláda. Üveges tót. Továbbá üveggel, v. üvegekkel kirakott, fölkészített. Üveges czifrázatu mű. Üveges csillár. Üveges méhköpü. Üveges hintó, üveg ablakokkal ellátott hintó. Átv. üveghez hasonló fényü. Üveges szemek, meredtek, megtörtek. Üveges érczek, jegeczek.
