ÜLNÖK
ÜLNÖK, (ül-nök) fn. ülnök-öt, harm. szr. ~e. Bizonyos törvényhatósági testületnek, illetőleg tanácsnak, törvényszéknek tagja, ki a testület tanácskozásaiban részt vesz, és szavazati joggal bir. (Assessor, Beisitzer). E czim a mai államszerkezetben jóformán elavult, mert a törvényhatóságok tagjai most képviselőknek, bizottsági tagoknak, tanácsnokok vagy tanácstagoknak, a törvényszéki tagok biráknak stb. hivatnak. Az árvaszékeknél érintetnek a törvényben ülnökök is.
