ÚJON
ÚJON, ÚJONAN, ÚJONNAN, (új-on, új-on-an v. új-onn-an) ih. Molnár Albertnél egy n-nel: újonan. 1) Új állapotban; nem kopottan, nem viselten. Újon vett ruha. 2) Nem rég, imént, csak most. Újon épült ház. Újon nyomott munka. 3) Ismét, megint; máskép: újolag. Újon eljött sürgetni bennünket. Mondják így is; újan, újannan; és toldalékhangokkal újont, újonta, újontan; l. ezeket.
