TŰZIHLET
TŰZIHLET, (tűz-ihlet) ösz. fn. Keresztény egyházi értelemben, Istennek természetfölötti ajándéka, vagyis vallási szellem, mely az apostolokat és első keresztényeket lelkesítette, midőn Krisztus tanát fölvevék, s most is lelkesiti azokat, kik a pogány hitről a keresztény vallásra térnek. Erre vonatkozik keresztelő szent János mondása, Lukács 3. 16. „Erősb jő pedig nálamnál; ő megkeresztel titeket szent lélekben és tűzben.“ (Káldi). A régi keresztény atyák kifejezése szerint: baptismus flammans, tűzkeresztség.
