TÜNTETÉS
TÜNTETÉS, (tün-tet-és) fn. tt. ~t. tb. ~ěk. Cselekvés, mely által valami vagy valaki szembetünővé, figyelem tárgyává tétetik. Kitüntetés. Hadi tüntetés, a hadsereg oly mozdulatai, melyek látszólag az ellenfél megtámadására mutatnak. Politikai tüntetés, midőn a politikai érzelem vagy vélemény himezetlen nyilvánitása tiltva levén, valamely nem tiltott cselekvényben ad valaki érzelmének kifejezést pl. a magyarellenes rendszer idején magyar ruha viselésében. V. ö. TÜNTET.
