TAPAD
TAPAD, (tap-ad) önh. m. tapad-t. Mondjuk ragadós, zsiros, enyves, s hasonló testről, midőn más testet illetve, vagy oda csapódva hozzáragad. A sár a kerékhez v. kerékre tapad. A szurok, enyv, csiríz, a mész a ruhához tapad. A nedves üng hátához tapadt. Átv. ért. mondjuk személyről, aki más valakihez különösen ragaszkodik. E szónak gyöke az érintésre vonatkozó tap. Rokonok Budenz J. szerént a lapp täppo- (hozzátapadni, ragadni), finnlapp doppo-; Vámbéry szerént az oszmanli japïs-mak (tapad-ni). Egyébiránt V. ö. TAP.
