TANÚ~
TANÚ~ v. TANUVALLATÁS, (tanu-vallatás) ösz. fn. Törvényes eljárás, midőn az illető hatóság, vagy ennek megbizottja a tanukat kérdőre veszi, hogy a tárgyalás alá vett ügyről mindent elmondjanak, mennyiben tudomásuk van felőle. Mai korban e helyett szokottabban és szelidebben tanukihallgatás v. tanúzás szó használtatik; minthogy a ,vallatás’ szóban némi kényszeritési fogalom rejlik, mely a mai birói eljárással össze nem fér.
