TANDI
TANDI, (tan-di) mn. tt. tandi-t, tb. ~k v. ~ak. Tátott száju, mamlasz. E szóban alaphang az ostoba bámulásra mutató, nyilt szájjal ejtett a v. á, és ám, am v. an, (ámul, ámmog, andalog szókban), melyek több előtétes hangokat vesznek föl, mint b-t: bá, bám, bámé, bamba, m-et: má, mám, málé, mamlasz, t-t: tácsó, tankó, tabértos, tájbász, táté, tatri, tantali, tantalog stb., melyek a köznép nyelvén mint gúnyszók divatoznak. Képeztetésre hasonlók e gúnynevek: oktondi, dundi, dömsödi, bonfordi, nyámándi, kortyándi stb.
