TALÁLÉKONY
TALÁLÉKONY, (tal-a-al-ék-ony) mn. tt. találékony-t v. ~at, tb. ~ak. Kinek különös észbeli tehetsége, s gyakorlati ügyessége van holmi rejtélyes dolgokat kinyomozni, megfejteni, vagy czélszerű ötleteket, új meglepő műveket eléidézni; ki bizonyos körülményektől szorongatva zavarba nem jő, sőt menekvésre rést, módot ejt; máskép: leleményes. Találékony ész. Találékony gépész. Találékony hadvezér.
