TÁGÚL
TÁGÚL, (ta-ag-úl) önh. m. tágúl-t. Tággá leszen, azaz, szélesűl, bővűl, szétterűl, öble nagyobbúl illetőleg feszessége, szoros állapota enged. Tágúl, kitágúl, a csizma. Tágúl a heveder, az öv. Átv. erkölcsileg enged, alábbhagy, szigorusága szünik. Tágúl a fegyelem. Megtágúlnak a társadalmi viszonyok. Néha am. távozás által ritkúl. Tágúlnak a vendégek. Tágúlj innét! V. ö. TÁG.
