SZÜRKÖNYET
SZÜRKÖNYET, (szürk-öny-et) fn. tt. szürkönyet-ět, harm. szr. ~e. Éj és nap közti időszak, midőn az ég szürke, vagyis félsötét, félvilágos, t. i. nap kelte előtt, és nap nyugta után. E két állapot oly viszonyban áll egymással, mint az estveli és reggeli hajnal. A székelyeknél divatos szó; általánosabb szokás szerént: szürkület. Egyébiránt rendesen ,szürkönyet’ vagy ,szürkület’ alatt napalkonyati időt értünk, valamint a hajnal közönségesen am. a latin aurora. Képeztetésre az alkonyat és szürkönyet, alkonyodik és szürkönyödik hasonló alkatuaknak látszanak, ámbár végelemzésben az ,alkonyat’ szó különböző képeztetésü lehet; V. ö. ALKONY. Értelemre annyiban különbözők, hogy az alkonyat tulajdonkép a napnak csak alászállását, a szürkönyet az égnek mind homályosodását, mind homályból világosba átmenését jelenti.
