SZÜKSÉGÖRÖKÖS
SZÜKSÉGÖRÖKÖS, (szükség-örökös) ösz. fn. Külföldi, különösen az osztrák polgári jogból a magyarba is átment nevezet, mely alatt oly személy értetik, kit valamely örökhagyó végrendeletében az örökség bizonyos részéből ki nem tagadhat, mely is kötelesrésznek neveztetik, és a magyar jog szerént felét teszi annak, ami azon személyre (a szükségörökösre) törvényes öröklés szerént jutott volna. Ily szükségörökösök nálunk a leszármazó egyenes utódok, ezek nem létében az életben levő szülők (nagyszülők stb.). Az osztrák jog szerént a szülők kötelesrésze csak egy harmadát teszi a törvényes örökrésznek.
