SZĚMLÉLKĚDIK
SZĚMLÉLKĚDIK, (szěm-él-e-el-ked-ik) k. m. szemlélkěd-tem, ~tél, ~ětt. Folytonosan, gyakran, mélyebben szemlél valamit, és pedig nem csupán érzékileg, hanem elméletileg, a tapasztalati tárgyaktól elvontan, azokon fölül emelkedve. (Speculatur). A szemlél és szemlélkedik oly fokozati és belterji viszonyban állanak egymással, mint a rokon müködésü elmél elmélkedik, ismér ismérkedik, eszmél eszmélkedik, gondol gondolkodik.
