SZÁMÉNTALAN
SZÁMÉNTALAN, (szám-ént-[a]-lan) mn. tt. száméntalan-t, tb. ~ok. Igen nagy számu; amit számba venni, megszámítani alig lehet, általánosabb szóval számtalan. Él ama szóval Pázmán, Préd. 877. l. Molnár Albertnél megfelel neki a támétalan, innumerabilis, mely nem egyéb, mint az elsőnek betüváltozás általi módositása, s ugyanazt jelenti Pázmánnál táméntalan, Prágainál: táméntalanság. Innen alakult úgy a Balaton mint Tisza mellett divatos vékonyhangú teméntelen és töméntelen. Különböztetés végett V. ö. TÖMÉNYEZER, és TÖMĚRDEK.
A száméntalan törzse az elavult számént, azaz, számint, mint csavarént csavarít, legyént legyint, stb. egyszerűbb alakban: számít, csavarít. Ezen nemű igékhez az egyszerű tagadó lan len képző szokott járulni, mint: csorbít-lan, tisztítlan, aprítlan, ferdítlene, rendítlen stb. és így: számítlan, n közbevetéssel számintlan; ez utóbbi könnyebb kiejtés végett ismét közbevetett önhangzóval: számint-a-lan. V. ö. ~TALAN, ~TELEN képzőt.
