SZALU
SZALU, (szal-u) fn. tt. szalu-t. A székelyeknél és az Őrségben váluzó, hornyoló, völgyelő görbe fejsze. Gyöke az elavult ige szal, vékony hangon: szel, honnan szaló szalu, am. szelő. V. ö. SZEL. Képeztetésre hasonlók hozzá a fúr, vés gyökökből származott furu, vésü.
