SZAKADATLAN
SZAKADATLAN, (szak-ad-at-lan) mn. tt. szakadatlan-t, tb. ~ok. Aminek részei között szakadat nincsen; szétválás nélküli ép, egész. Átv. időre vonatkozólag am. folytonos; minek részei egymásután létezni, történni soha meg nem szüntek, szünet nélküli. Szakadatlan közlekedés. Szakadatlan munka, iparkodás. Valamely nemzetségnek több századok folytán szakadatlan uralkodása. Szakadatlan örökségi jog. Határozóként am. szünet nélkül, szakadatlanul. Szünetszakadatlan itt regnál rajtam ez a gyermek. (Kriza J.).
