SÜRGE
SÜRGE, (sür-ög-e azaz sür-ög-ő) mn. tt. sürgé-t. Aki frisen, sebesen forgolódik, különösen, hogy valamit véghez vigyen. Sürge gazdasszony, leány, szolga. Képeztetésre, s alapfogalomra egyezik vele fürge, s valószinüleg ürge (üröge, ürögő) is élénken forgolódó szokásától kapta nevét. Néha e két szó sürge és fürge ikerítve használtatik: sürgefürge.
