SÜR
SÜR, elavult gyök, melyből sürög, sürge, sürget, sürgődik, sürgölődik, sürölködik eredtek. Gyöke sür (= sir), hang és mozgásutánzó, és azon ür máskép ir rejlik benne, melynek származéka ireg, ürög, azaz, frisen, forogva mozog, az s előtét az alapfogalomnak suhogó hangzási mellékértelmet kölcsönöz, azon suhogó hangot utánozván, mely a sebes ürögő mozgással jár. E szerént sürög belterjesebb kifejezés, mint ürög, ireg, valamint süvölt erősebb, élesebb hangra vonatkozik, mint üvölt, és sülyed hangzatosságánál fogva több, mint üled.
