SÜLY, (1)
SÜLY, (1), elavult gyök, melyből sülyed, sülyeszt, és származékaik eredtek. A nyelvszokás kettőztetve ejti: sülly, süllyed, mi az l hanggal többször történik; pl. az üll üllep, üllepedik, hülledez, és másokban. Minthogy a sülyedés mindenkor a test sulyának lefelé nyomulásából ered: innen rokon vele a vastaghangú suly. Végelemzésben gyöke a hangutánzó sü, vastaghangon su, mely az alámerülő test ilyetén hangját fejezi ki. Ide tartoznak a süpped, suppan, suppadoz lemerülésre vonatkozó igék is.
