SÜLBIGE
SÜLBIGE, (sül-bige) ösz. fn. A kétfalkások, és tízhímesek közé sorolt cserjeféle növénynem; különösen ennek faja a villongó sülbige, melynek ágai igen sürűk, tövisesek; galyai felállók; levelei láncsás árformák, fulánk hegyök; murvái pötyögősek; csészefogai igen aprók. (Ulex europaeus). Nevét tövises, fulánkos (szőrös, szúrós) tulajdonságától kapta. V. ö. SÜL, (1).
