SUHANCZ
SUHANCZ, (suh-ancz) fn. tt. suhancz-ot, harm. szr. ~a. Felserdült ifjú, ki a gyerkőcze korból már kilépett. Egy jelentésüek vele: siheder, tájdivatosan sütkő, suttyó.
Nevét részint hirtelen mintegy suhanva fölserdült állapotától, részint élénken sürgő-forgó, s mintegy suhogva, virgonczan járókelő tulajdonságától kapta. Mint hangutánzó egyezik vele a tót suhaj. Képeztetésre hasonlók hozzá: ifjoncz, ujoncz, kölöncz, virgoncz.
