SU
SU, elvont természeti hang és gyökelem, mely több hangutánzóknak alapul szolgál, milyenek: suba, sudam, sudamlik, sudar, sudít, súg, suh, suhad, suhan, suhancz, suháng, suhít, suhog, sujt, suppan, suly, sulyok, supra, sus, susog, sustya stb. Különösebben suhan, sugár szókban egyezik a se, si gyökökkel ,sebes’ és ,siet’ szókban; valamint a megfordított os gyökkel ,oson’ és es gyökkel ,esik’ szóban stb. A szanszkritban szu v. szú gyök am. werfen, schiessen stb.
