SAJT
SAJT, (saj-t) fn. tt. sajt-ot, harm. szr. ~ja. 1) Széles ért. mint anyag, jelenti az állati tejnek azon szivos, nyálkás részeit, melyek melegség, vagy savítás, illetőleg oltás által öszvetorlódnak, megturósodnak. Ez értelemben különbözik a tejnek többi alkatrészeitől, milyenek, a savó, a vaj, és a vajrészektől elvált iró. 2) Szorosb és közönségesen használt ért. a tejnek ezen részéből, mint anyagból több vagy kevesebb vajas részekkel vegyítve készített, s különféle formára alakított, és már savas ízűvé lett eledel, s ebben különbözik a turótól, mely savasodásba nem ment még által. Kerek, gömbölyű, kúpalakú, czifrán rovatolt sajt. Kemény, lágy, kennivaló sajt. Érett sajt. „Hogy a legédesebb tejből a legcsipősebb sajt váljék, csak egy szükséges – az idő.“ B. Eötvös József. (Gondolatok). Bödönbe csinált sajt, milyen nálunk az izletes breznóbányai (brindza). Kunsági sajt. Az állati tejnek különféleségéhez képest: tehénsajt, bivalsajt, juhsajt, kecskesajt, lósajt tréfásan am. lóganéjlat. Komám uram – lósajt = abból semmi sem lesz. Ó sajt, új sajt. Csipős, büdös sajt. Kukaczos, férges sajt. Nincsen annak semmi baja, kinek van kenyere, sajtja. (Népd.). Sajt, és kenyér két tál étel a szegénynek. (Km.). Búzakenyér, új sajt, savanyú téj, testre sokat hajt. (Km.). 3) Bizonyos növények gyümölcséből, vagy húsból sajtformára csinált eledel. Birsalmasajt. Sunkasajt. Kálvinistasajt öszvevagdalt disznóbürkéből, szalonnából, stb. melyet az úgynevezett pálanyjába töltenek; és présben sajtalakuvá képeznek. (Presswurst). 4) Némely növények, nevezetesen a málvák húsos gyümölcse, mely kereksajthoz hasonló, népnyelven: papsajt, honnan a köz mondat: nem mindig papsajt, mit így is ejtenek nem mindig pap sajtja. Egyébiránt magát a vad málvát is ezen terményéről némely vidékeken papsajtnak nevezik.
Minthogy a sajtnak anyaga savulás által készül, okszerüen állíthatni, hogy gyöke azon saj, mely maskép sav azaz só, s melyből a sajtalan, azaz, sótalan, és sajmeggy szók eredtek. Ezen vélemény szerént létezett sajik (savik, savó) ige, melyből at képzővel lett sajat, öszvevonva sajt. Alakra, és képzésre hasonlók hozzá: rojt, bojt, tajt, lejt, sejt, bějt v. böjt, melyeket különösen l. saját rovataik alatt. Azon vélemény, mintha a sajt a sajtólással (préseléssel) volna fogalmi és elemi rokonságban, azért nem valószinű, mert a sajt lényegéhez nem tartozik, hogy sajtólt legyen, miután a sajtnak sajtólatlan nemei is vannak, de igen a sajulás, azaz, savulás, mert sajátszerü anyaga ez által fejlődik ki.
