SAJÓ, (1)
SAJÓ, (1) fn. tt. Sajó-t. Folyóvíz Gömör és Borsodvármegyékben. Nevét hihetőleg nagy zajjal, zajogva, suhogva rohanó sebes folyásától kapta, mint a Sió folyó is. Persa nyelven is dsui am. folyam. Más vélemény szerént sa am. só, jó pedig a finn nyelvben am. folyó, tehát am. sós folyó. Vannak csakugyan ily nevü helységek is Magyar és Erdélyországban, melyek németül ,Salz’ néven hívatnak, de úgy véljük, hogy épen ezek mutatják, miszerént a jó finn név, mint folyót jelentő, ide nem illik. S ha csakugyan só szótól származik a ,Sajó’ folyam neve is, a ,saj’ törzs szintén megvan a sajt és sajtalan származékokban; melyhez ó képző járulván lesz saj-ó, mint sav, savó. Viselik e nevet komondorok és kuvaszok. Sajó ne! Azon népies balitéletnél fogva, hogy a folyókról nevezett ebek meg nem vesznek, más vizekről is szokás nevezni a kutyákat, mint: Duna, Duncsi, Tisza, Száva, Zsitva.
