RÚGÓS
RÚGÓS, RUGÓS, (rúg-ó-os) mn. tt. rugós-t v. ~at, tb. ~ak. 1) Mondják állatról, nevezetesen lóról, szamárról, szarvasmarháról, mely, ha felingerlik, vagy bántják, hamar rúgni szokott. Rugós ló, tehén, ökör. A rugós tehenet is meg lehet fejni egy tál korpánál. (Km.). 2) Rugó nevü eszközzel, művel ellátott. Rugós pamlag, ágy, kocsi. 3) Átv. kirugós legény, leány stb. am. kicsapongó, a szemérem korlátain kihágó.
