RAGASZKODÁS
RAGASZKODÁS, (rag-asz-kod-ás) fn. tt. ragaszkodás-t, tb. ~ok, harm. szr. ~a. Átv. ért. vonzódás, melynél fogva valaki hajlamból, indulatból, tiszteletből stb. máshoz huzódik, vele tartani szeret, s tőle elválni nem akar. Baráti, testvéri, fiúi, női ragaszkodás. Szoros, hű, szellemi, vallásos ragaszkodás.
